Míg az ingatlanok értéke az elmúlt pár évben Magyarországon drasztikusan emelkedett, és az építési költségek is jóval magasabbak lettek, az ingatlanok mögött álló biztosítások díja egyáltalán nem követte ezt a sokszor eszementnek tűnő drágulást.
Egy egyszerű példán bemutatva: ha 2017-ben egy ingatlan 35 millió forintot ért, akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) árindexe alapján számolva 2024-ben már körülbelül 85 millió forintért lehetett eladni, az értéknövekedés majdnem 2,5-szeres volt. A lakásbiztosítások átlagos díja 2017-ben évi 35 ezer forint körül volt (ezért, a könnyű összehasonlítás érdekében választottuk példának a 35 milliós ingatlant), de 2024-ben egyáltalán nem kellett 85 ezer forintot fizetni a biztosításáért, az átlagos díj 60 ezer forint volt. Ma már azt is tudjuk, hogy a díjak átlaga innen még 2025 első felében sem emelkedett semmit, utána pedig a kormány hatására a biztosítók egy évre befagyasztották a díjaikat, így azok a 2024-es szinten ragadtak.
A biztosítási díjaknak természetesen a lakásépítés költségével kellene leginkább együtt mozogniuk, hiszen a biztosítási érték maximumát mindig úgy próbálják belőni az ügyfelek és a biztosítók, hogy ha legrosszabb esetben porig ég a ház, akkor (a katasztrófa előtti műszaki állapotban való) újjáépítést vagy lakásnál a felújítást a kárkifizetésből fedezni lehessen.
A biztosítási érték (az az összeg, ameddig a biztosító kár esetén fizet) és a biztosítási díj (amit az ügyfél fizet) változása általában összhangban van egymással, azaz minél nagyobb a biztosító által vállalt maximális kártérítés összege, annál nagyobb szokott lenni a biztosítás éves díja is. Csakhogy első látásra az utóbbi időben még ez az alapösszefüggés sem teljesült.
A KSH szerint a lakásépítés fajlagos, azaz egy négyzetméterre vetített költsége 2017 és 2024 között durván a 3,7-szeresére nőtt, miközben a biztosítási díjak „csak” 2,7-szer voltak magasabbak, ez elég nagy különbség.
Igaz, a számolásba bezavar, hogy a hivatal 2020-ban módosította a módszertanát, méghozzá nem kis mértékben, így 2019-ről 2020-ra a lakásépítés költsége 28 százalékkal ugrott meg. A növekedés oka elsősorban az volt, hogy a korábbinál magasabb műszaki tartalommal vették figyelembe az árakat, mert a szabályváltozások miatt ekkortól már csak ezekkel a paraméterekkel lehet lakásokat építeni. E nélkül mérsékeltebb lenne a díjemelések lemaradása.
A KSH legfrissebb, 2024-es adatai szerint egy természetes személy (azaz lakossági megrendelő) átlagosan 604 ezer forintból tudott megépíttetni egy négyzetméternyi ingatlant, ez 11 százalékkal volt több, mint a 2023-as becsült költség. A biztosítók 2024-ben épp ennyivel, 11 százalékkal emelték átlagosan a díjaikat, vagyis akkor még pont lekövették a 2023-as inflációt. Ez érdekes, de egyébként nem egyértelmű ok-okozati összefüggés, mert ahogy később még kitérünk rá, a díjemeléseket messze nem csak az építési költségek emelkedése alapján határozzák meg.
2025-re a KSH-nak még nincs éves adata a lakásépítés költségeiről, de ha manapság szeretne valaki új lakásbiztosítást kötni, akkor a biztosítók általában már közel 900 ezer forint körüli újjáépítési költséggel számolnak négyzetméterenként. Ehhez elvileg jóval nagyobb biztosítási díjnak is kellene tartoznia, de a valóság most nem követi a tankönyvet, hiszen ahogy már jeleztük, az átlagos díjak 2024 óta évi 60 ezer forint körül vannak.
Aki 2025 júliusa óta kapott éves értékkövetési értesítőt a biztosítójától, az ezt a jelenséget láthatta benne: a biztosítási értéket megemelték, a díjat viszont nem.
Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke szerint a fenti jelenség ellenére sincs alulbiztosítva a hazai ingatlanállomány. Azt mondja, amit látunk, az nagyrészt a piaci verseny eredménye, amely fajlagosan csökkenti a biztosítási díjak reálértékét. Magyarországon egészen magas a lakóingatlanok biztosítási aránya, a mintegy 4,6 millió ingatlanra 3,3 millió szerződés jut, de ha figyelembe vesszük, hogy ezek egy része társasház, akkor ennél is jobb, mintegy 80 százalékos biztosítási arány jön ki. Ez a volumen már akkora, hogy a lakásbiztosítást kínáló 13 piaci szereplőnek megéri egészen éles versenybe menni érte.
A lakásbiztosítások iránti magas kereslet hátterében főleg az áll, hogy Magyarországon a saját tulajdonú ingatlanok a legfontosabb vagyontárgynak számítanak, annak elvesztését többnyire igyekszik mindenki elkerülni, az ennek érdekében kiadott havi 5 ezer forintos átlagos díj pedig a lakosság többsége számára megugorható vállalás.
Szintén erősíti a keresleti oldalt, hogy a lakáshitelekhez a bankok kötelezően kérnek lakásbiztosítást, amiből a futamidő alatt nem lehet kilépni (vagy újat kell helyette kötni), és ez a kör stabilan 600-700 ezer körül tartja az ilyen biztosítások számát.
A népszerű terméknek számító lakásbiztosításokat a biztosítók ugródeszkának is igyekeznek használni, azokba ma már számos más elemet is igyekeznek beépíteni az ingatlan mellett. Az ingóságokra szinte mindig kiterjed a biztosítás, ha pedig nem családi házról, hanem társasházi lakásokról beszélünk, akkor egyenesen ez a meghatározó elem. Az ingóságok biztosítási összegét és díjait pedig értelemszerűen nem a lakásépítési költségek változása, hanem sokkal inkább az általános infláció alapján szokták évente indexálni.
A lakásbiztosításokban azonban ma már gyakran vannak utas-, baleset- vagy életbiztosítások, sőt akár a kutya vagy macska biztosítása is szerepelhet benne. A biztosítók tehát összességében jóval bonyolultabb számítások alapján határozzák meg, hogy évente mekkora díjemelést, azaz indexálást javasolnak az ügyfélnek. Mindenesetre érdekes, hogy az évi 60 ezer forintos, jó ideje változatlan átlag úgy jön ki, hogy az említett egyéb biztosítási elemek is benne vannak, és közben infláció is van.
Az indexálásnál (amelynek részleteit a szerződések egyébként tartalmazzák) főszabály szerint egy adott évben a megelőző naptári év átlagos inflációs adataiból indulnak ki, és plusz-mínusz 5 százalékos sávban térhetnek el attól. Mivel tavaly 4,4 százalékos volt az infláció, az idei évfordulókon valahol 0 és 10 százalék között lehet a díjemelés mértéke, de mivel moratórium van, most csak a biztosítási érték emelkedik ebben a sávban, a díj változatlan marad.
Az alulbiztosítás Szurgyi Nándor szerint általában nem jellemző, de például tipikus eset szokott lenni, ha egy családi háznál beépítik a tetőteret, viszont a megnövekedett négyzetméterhez nem igazítják hozzá a biztosítási díjat. Az ehhez hasonló hibáktól eltekintve azonban a tapasztalatok szerint a biztosítási értékek jól lekövetik a piaci változásokat – mondja az elnök. Szurgyi Nándor szerint
még az sem valószínű, hogy az önkéntes moratórium (jelenleg június 30-ra tervezett) végeztével, vagyis az idei második félévtől jelentős díjemelések jönnének.
Ekkor a biztosítóknak elvileg lehetősége lesz az éves díjakat az említett 0-9 százalékos sávban megemelni, vagyis hozzáigazítani az ugyanennyivel már megnövelt biztosítási értékhez, de hogy ezzel melyik társaság milyen mértékben él, azt leginkább a piaci verseny befolyásolhatja majd.
Ha viszont a jelenlegi mederben haladunk tovább, akkor lassan egymillió forint közelébe emelkedik egy négyzetméter ház vagy lakás (újjá)építési költsége, a biztosítási díjak viszont annak a szintnek a környékén maradhatnak, mint amikor a KSH szerint még csak 600 ezer forint volt az építési költség.
Ebben a helyzetben a biztosítóknak már a szerencsében is bízniuk kell, hogy amíg a díjakat nem emelik, ne legyen olyan váratlan, jelentős és országos esemény, amely a kifizetéseket érdemben megdobja, mondjuk ne söpörjön végig az országon túl sok vihar.
forrás: telex.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Stresszelték a biztosítókat - A németek bajba kerülhetnek
Súlyos válság esetén Európában minden tízedik biztosító társaságnak komoly problémái lennének a jövőbeni tőkeelőírásokkal. Ez tűnik ki az ágazatra vonatkozó második stressztesztből, amelyet az európai biztosítási felügyelet (Eiopa) mutatott be.
Az erősen csökkenő kamatok, a zuhanó részvénykurzusok, az ingatlanok értékeinek hirtelen esése és jelentős katasztrófakárok a megvizsgált 129 konszern és vállalat közül 13-at a 2013-tól bevezetendő Szolvencia II szabályozásban megjelölt minimális tőkére vonatkozó küszöb alá nyomna -írja a Die Presse
A stresszteszten megbukott 13 biztosítónál a feltételezett legsúlyosabb válság esetén 4,4 milliárd euró hiányozna - közölte Gabriel Bernardino, az Eiopa elnöke. A teszten - a piaci részarányt mérve - az EU-beli ágazat kereken 60 százaléka vett részt. Összességében az ágazat robosztus képet mutat a tesztek legsúlyosabb forgatókönyve szerint feltételezett kockázatokat illetően, a válság elleni pufferek általában megfelelőek.
A stresszteszttel az Eiopa a jövőbeni válságokra akarja felkészíteni a biztosítási ágazatot. "A vállalatok most már ismerik a gyenge pontjaikat és ennek megfelelően tudnak cselekedni" hangoztatta Bernardino. Más kérdés, hogy a tesztben való részvétel önkéntes alapon zajlott és az egyes cégekre vonatkozó eredményeket nem közölték. És a teszteléskor nem vették figyelembe egy esetleges görög államcsőd következményeit.
Egy másik tanulmány szerint ugyanakkor a német életbiztosítók nem úsznák meg a válságot tőkeproblémák nélkül. A Szolvencia II szabályozás alapján ugyanis minden negyedik német életbiztosítónál a fizetőképességi kvóta a kritikus 100 százalékos határ alá szorulna. A rossz eredmény oka elsősorban a hosszú futamidejű életbiztosításoknak az európai országokhoz viszonyított magas az aránya. Ugyanakkor a német biztosítók szövetsége (GDV) nem számol azzal, hogy nagy tőkeigény jelentkezne az ágazat számára.
Az Európai Bizottság egyébként jelenleg dolgozik az életbiztosításokra vonatkozó eltérő tőkekövetelmények kidolgozásában, mivel az EU a jelek szerint felismerte, hogy ebben a kategóriában az általános biztosításokra vonatkozótól eltérő követelményeket kell szabni.
Forrás: vg.hu
Többen kötnének utasbiztosítás online, mint telefonon
Egy brit autótulajdonosok körében végzett kutatás alapján többen bíznak az online biztosításkötésben, mint a telefonos, vagy alkuszon keresztüli szerződéskötésben.
A brit autósok igen nagy százaléka már most is interneten keresztül köt autóbiztosítást. A több mint 2000 fős vizsgálat résztvevőinek 42 százaléka azt állította, hogy mióta online köti biztosítását, sokkal több információval rendelkezik szerződésének részleteiről, mint amikor telefonon, vagy alkuszon keresztül kötött szerződést.
Tízből kevesebb mint egy ember (8,5%) válaszolta azt, hogy a telefonos értékesítéssel elégedettebb, és mindössze minden huszadik érezte úgy, hogy az alkuszok megfelelő információval látják el. A válaszadók 11 százaléka pedig csak interneten keresztül kötött eddig biztosítást.
A felmérésből az is kiderült, hogy igen alacsony (14%) azok aránya, akik egyedül a díj alapján döntenek. A brit autósok 52 százaléka szerint a biztosítók nem díjazzák kellőképpen az ügyfelek lojalitását. Kevesebb mint negyedük végez ugyanakkor rendszeresen termék-összehasonlítást, hogy megtudja, valóban a legjobb ajánlattal rendelkezik, 6 százalékuk pedig a szerződéskötés után többé rá se néz biztosítására.
A válaszadók 22 százaléka tapasztalt költségnövekedést szerződésével kapcsolatban, ugyancsak 22 százalékuknak pedig az tűnt fel, hogy már csak extra díj ellenében nyújt fedezetet biztosítása olyan kockázatokra, melyekre korábban kiterjedt szerződése.
Az amerikai J.D. Power and Associates által végzett felmérés szerint idén első alkalommal az amerikai autótulajdonosok többsége online kért ajánlatot autóbiztosítása megkötése előtt. A válaszadók 54 százaléka interneten köt általában biztosítást, azonban az alkuszi csatorna is igen nagy jelentőséggel bír az Egyesült Államokban.
Forrás: biztositasiszemle.hu
Okostelefonok: óriási lehetőség a biztosítók számára
A román pénzügyi piacokon is kezdnek teret hódítani a különféle mobiltelefon alkalmazások, melyek a biztosításpiaci szereplők számára is óriási lehetőségeket hordoznak.
Romániában az okostelefon használók száma idén átlépheti az 500 ezres határt, ami a cégek számára azt jelenti, hogy kiszélesíthetik szolgáltatásaik körét, és a meglévők színvonalát továbbfejlesszék.
"Úgy látjuk, hogy ezen a piacon óriási fejlődésre lehet számítani a következő években, ami a biztosítási területet is érinteni fogja. A magánszféra, de még az állami hatóságok is tisztában vannak vele, hogy az ügyfelekkel való interakcióban egyre nagyobb szerepet töltenek be modern eszközök, így az okostelefonok is – véli a román i-Tom Solutions cég vezetője.
Az i-Tom Solutions márciusban dobta piacra okostelefonokra telepíthető alkalmazását, mely segítséget nyújt a bajba jutott autósoknak azáltal, hogy egy helyen elérhetővé teszi a casco biztosításokkal kapcsolatos információkat, az autóasszisztencia szolgáltatásokat, a szervizek elérhetőségét, valamint a legközelebbi rendőrség, illetve egészségügyi intézmények címét. A program segítségével egyéb, biztosítással kapcsolatos ügyintézések is kezdeményezhetők.
A szoftver segítségével egyetlen gombnyomással kapcsolatot teremthet az ügyfél a biztosítóval, a közúti rendőrséggel és a Pointer RAS, közúti szolgáltatásokat végző céggel. A társaság munkatársa visszahívja az ügyfelet, a Pointer pedig műholdas helyazonosító segítségével méri be az autó földrajzi helyét, és 45 percen belül a helyszínre érkezik – Európa bármelyik pontján.
A szoftver célja az, hogy a biztosító és az ügyfél között hatékony kommunikáció alakulhasson ki egy baleset kapcsán.
A Romániában abszolút újdonságnak számító csomagot egyelőre csak a BCR Asigurãri kínálja ügyfeleinek, a kiegészítés hozzávetőlegesen évi 50 euróval növeli egy klasszikus Casco-biztosítás árát.
Forrás:Biztosítási szemle
Alulbiztosítottságot hozhat a "dobozos" termékek dömpingje
A piaci verseny miatt a személyre szabott konstrukciók helyett a dobozos biztosítások terjednek. Ez nem tetszik az alkuszoknak, de a biztosítók sem örülnek az alulbiztosítottság miatt
A pénzügyi, biztosítási termékek minőségi közvetítése érdekében a szakmának, de a szabályozó szerveknek is sokat kell tenniük - hangzott el a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének (MABIASZ) éves konferenciáján. Püski András a MABIASZ Elnöke és Nátrán Roland pénzügypolitikáért felelős helyettes-államtitkár egyetértett abban, hogy a hazai biztosítás problémáinak megoldása nem képzelhető el az alkusztársadalommal folytatott együttműködés nélkül.
Pandurics Anett, a Posta Biztosító vezérigazgatója, a Magyar Biztosítók Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben nominális fejlődés nem következett be a biztosítók díjbevételében, sőt mi több, az utolsó három évben már reálértékben számítva is csökkenésről beszélhetünk. A magán-nyugdíjpénztárak államosítása, a különadó és a természeti katasztrófák miatt elszenvedett veszteségek nyomán a piac összességében tavaly már veszteséges lett, s további gondok magasodnak a szakma előtt.
A piac további problémája a résztvevők szerint, hogy az 1991-93-as években, az életbiztosítási bumm idején megkötött szerződések rövidesen lejárnak, így további jelentős díjbevételek kerülhetnek ki az ágazatból. Mások szerint ez ugyanakkor lehetőséget is teremt, hiszen a felszabaduló forrásokat az ügyfelek újabb biztosításokba fektethetik. E téren teret kell nyernie az öngondoskodásnak, hiszen nemzetközi példák is mutatják, hogy az állam mellett ugyanis további két pillér is kell az aktív keresőként megszokott életszínvonal a nyugdíjas években való biztosítására. Ebből az egyik a nyugdíj-előtakarékossági biztosítás, a második pedig a Nyugat-Európában és a tengerentúlon tradicionálisnak számító vállalati nyugdíjkassza - ez utóbbi láb hazánkban egyelőre gyerekcipőben van. .
A biztosítók jövőjét firtató vita során egyértelmű volt az az álláspont, hogy a cégek jelentős része további karcsúsítás, szervezet-átalakítás, kiszervezés előtt áll, mint ahogy az is bizonyosnak látszik, hogy a termékek egyszerűsítése, on-line felületre vitele és így díjalapú összehasonlíthatóvá tétele - miként az a kgfb mellett immár a Casco- és a lakásbiztosítási piacon már látszik is - komoly díjversenyt, s ezzel párhuzamosan a piac átrendeződését hozza magával. A kérdés az, hogy az olcsó árakat kereső ügyféltendenciák mikor mennek immár a nyújtott szolgáltatások rovására. Püski András szerint az alkuszok minden eddiginél fontosabb feladata lesz a jövőben, hogy az egyes biztosítók által kínált termékek tartalma és a díjak mellett az adott biztosító kárrendezési és adminisztrációs, illetve ügyfélszolgálati munkájáról is tájékoztassák ügyfeleiket - csak így lehet megakadályozni a szakember szerint a szolgáltatási színvonal csökkenését.
Hasonlóan a kockázatokra figyelmeztet az egyszerűsített, "dobozos" lakásbiztosításokkal kapcsolatban a másik alkusszövetség a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) is. A tömegesen megköthető biztosítások legfeljebb egy átlagos ügyfél átlagos igényeire lettek kialakítva. A lakásbiztosítás által kínált védelem ezért csak akkor lesz optimális, ha a biztosítani kívánt ingatlant szakértőnek is bemutatjuk, akik sok olyan egyedi szempontra is fel tudják hívni a figyelmet, amelyekre magunktól nem figyelnénk - hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. Egy ilyen szakértő, alkusz segítségével elkerülhetjük, hogy olyan szerződést kössünk, amely bizonyos feltételek fennállása esetén például kizáró ok lehet a kártérítési igény érvényesítésére - kevesen tudják ma a biztosítást kötők például, hogy az ajtón lévő zárat elfogadja-e betörés esetén okozott kár esetén a biztosító. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a lakásban található ingóságok esetében bizonyos társaságok egydi limitértéket határoznak meg, így ha nem tüntettük fel külön is plazmatévénket, értékének töredékét kaphatjuk meg esetleg. Az alkuszok épp ezért segítenek ingóságok értékének becslésében, és testre szabott kiegészítő biztosításokat is javasolnak. Az alkuszok tapasztalatai szerint a lakásbiztosítások megkötésekor kevés figyelmet szentelünk a részleteknek, ez pedig alulbiztosítottsághoz vezet - ezt a trendet félő, hogy csak erősíteni fogják a diszkont árú dobozos-biztosítások. Papp Lajos szerint pedig nem árt körülnézni: az elmúlt évekhez képest számottevően bővült az új lakásbiztosítási-konstrukciók által fedezett káresemények köre.
Egyre több cég nyújt a cafeterián belül biztosítást
Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugdíjjal kapcsolatban nem támaszkodhatunk csupán az államra. Az emberek sokkal tudatosabbak lettek e téren, de a vállalatok is egyre több nyugdíjprogramot, előtakarékossági lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak. Sok cég a biztosítási termékeket is beemelte cafeteria rendszerébe - derült ki egy szakmai konferencián.
Nyugdíj, Biztosítás, Cafetéria Trendek témában rendeztek konferenciát május végén a Marsh Kockázatkezelési, Tanácsadó és Biztosítási Alkusz Kft. szervezésében és támogatásában, amelyen a vállalati juttatások és öngondoskodás tekintetében adtak átfogó képet a szakemberek.
Tudatosabban gondolkodunk a nyugdíjas évekről
A nyugdíjrendszer jövőjéről, az előttünk álló kihívásokról és megoldási lehetőségekről beszélt Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője, nyugdíjszakértője. Előadásában felvázolta az omladozó társadalombiztosítási rendszert, amely rövid és középtávon még orvosolható, viszont hosszabb távon (2035 után) már borúsak a kilátások. Szabics Zsolt elmondta, a jelenlegi intézkedések többsége nagy megvalósíthatósági kockázattal jár, a nyugdíjrendszer hiánya nem fog egy csapásra eltűnni. Az öngondoskodás, mint egy lehetséges megoldási út Szabics véleménye szerint a szó nyugat-európai értelmében csak nagyon kevés esetben létezik Magyarországon, hiszen túl gyorsan várjuk el az emberektől, hogy képesek legyenek a szükséges megtakarításokra. Véleménye szerint a pénztárak visszaállamosításának megvolt az az előnye, hogy a téma előtérbe került és elkezdtünk tudatosabban gondolkodni a nyugdíjas éveinkről.
Azt a vélekedést, hogy a végső menedék az állam, és csakis rá támaszkodhatunk a szakember szerint le kell rombolnunk. Meg kell takarítani idős korunkra, nem tehetjük ki magunkat teljesen a külső zord körülményeknek, saját lábunkra kell állnunk áldozatok felvállalásával is. Szabics Zsolt úgy véli, minden adott a fordulóponthoz, amiben nemcsak a pénzügyi szektor vállalhat szerepet, hanem a vállalati is. Számtalan megoldás kínálkozik a nyugdíj előtakarékosságra és az öngondoskodás növelésére, a végső lökést viszont nem várhatjuk csak a munkavállalóktól - kulcsszerepe van tehát a munkáltatónak a folyamat elindításában - összegezte Szabics Zsolt.
A nyugdíj- és előtakarékossági programok jellegét, célkitűzéseit vitatta meg a munkáltató szemszögéből Zugrovics Loránd, a QUAESTOR Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt., vezérigazgatója, Juhos András, az UNIQA Biztosító Zrt. igazgatósági tagja valamint Gaál Csaba, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója, alapítója.
Az öngondoskodás előnyei
Juhos András úgy véli, hogy a vállalati nyugdíj- és előtakarékossági programok segítségével növelhető a munkavállalói lojalitás, továbbá csökkenthető a bizonytalan jövőhöz kapcsolódó stressz. Gaál Csaba a kulcsemberek megtartását hangsúlyozta, mivel hosszabb időre elkötelezhetjük a munkavállalókat és nehezebb lesz őket elcsábítani. Ugyanakkor úgy véli, a munkáltató számára ezek a juttatási formák egy versenyelőnyt is jelenthetnek, melyek segítségével megkülönböztetheti saját magát versenytársaitól.
Zugrovics Loránd meglátása szerint az utóbbi néhány hónapban a magyar társadalom többet tanult nyugdíj témában, mint az elmúlt húsz évben együttvéve. A vállalati nyugdíjprogramok tekintetében fontosnak tartja, hogy azok a juttatási programok tekinthetők hatékonynak, amelyek amellett, hogy a munkavállalók számára számos előnyt kínálnak - pl. adó-és járulékmentes juttatás formájában hozzájárulást a nyugdíj-előtakarékossághoz - a foglalkoztatók számára is hozzáadott értéket képviselnek. Ilyen foglalkoztatói előny lehet a feltételes jogszerzési időtartam, hiszen egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásnál például a munkáltató aktív szerepet vállal a munkavállaló jövőbeni nyugdíjának megteremtésében, mindezért cserébe lojalitást kap dolgozóitól, kulcsemberei motivációját pedig növelheti a befizetés mértékének differenciálásán keresztül.
Juhos András hangsúlyozta: fontos tudatosítani a munkavállalókban, hogy a nyugdíj előtakarékosságot, az öngondoskodást nem érünk rá holnap elkezdeni. Hiszen minél korábban látunk hozzá, annál kevesebb erőfeszítés lesz szükséges végső céljaink eléréséhez. Gaál Csaba úgy véli, hogy a munkáltatónak fontos feladata a megfelelő tájékoztatás, a nyugdíj témával kapcsolatos tévhitek eloszlatása. Véleménye szerint az öngondoskodási hajlandóságot jelentősen meghatározza az adórendszer is, de a döntés mindig a munkavállaló kezében van, amelyet a munkáltatónak is felelőssége segíteni.
Biztosítás a cafeteria rendszerben
A nyugdíj kérdéskörön túl a biztosításhoz kapcsolódó vállalati juttatások is szerves részét képezték a konferencia programjának. Biztosítási termékek esetében kérdés lehet, hogyan is találjuk meg a számunkra, mint vállalat számára a legmegfelelőbb termékeket. Buda Andrea, a Marsh Kft. vállalati üzletágának vezetője úgy véli, hogy a vállalat részéről a célok meghatározása a legfontosabb, mindig az adott célnak leginkább megfelelő eszközt kell megtalálni.
A Marsh Kft. saját dolgozói körében is alkalmaz több biztosítási terméket, mint például a csoportos személybiztosítást, valamint a cafetéria rendszerbe építve életbiztosítást hozzátartozók részére, továbbá unit-linked biztosítást. Buda Andrea elmondta, hogy ezen, az ügyfeleknél is népszerű termékek mellett a május 1-jétől érvénybe lépett táppénzváltozások kapcsán megnövekedett a táppénz kiegészítéssel kapcsolatos megkeresések aránya.
Buda Andrea bemutatta, hogy egy bruttó 500 ezer forintos havi bér esetén 70 százalékig történő táppénz kiegészítés évi 15 ezer forintból, 90 százalékig évi 31 ezer forintból, 100 százalékig évi 38 ezer forintból valósítható meg. Mindez havi bruttó 1 millió forintos bér esetében 70 százalékos kiegészítés esetében évi 38 ezer forint, 90 százalékos kiegészítésnél 103 ezer, míg 100 százalékos kiegészítésnél 113 forintot jelent évente.
A biztosítási termékek népszerűsége az elmúlt néhány évben folyamatosan nőtt az előadók tapasztalati szerint. Virágné Botka Éva, a Generali Biztosító Zrt. ügyfélkapcsolati menedzsere úgy véli, leginkább a nemzetközi nagyvállalatok körében elterjedtek a kollektív személybiztosítási termékek kiemelten az autóipar, gyógyszergyártás, élelmiszeripar és a pénzügyi, tanácsadó szektor tekintetében.
Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója véleménye szerint akkor lesznek népszerűek a biztosítási termékek egy vállalatnál, ha a munkatársak motiváltak és elkötelezettek ezek iránt. Ennek alapfeltétele a folyamatos kommunikáció, ami jelenti a munkavállalók megkérdezését, véleménynyilvánítási lehetőséget, továbbá az új elemek bevezetése kapcsán az információ átadást és támogatást. Fontos, hogy ne csak az adott termékre vonatkozó ismereteket kommunikáljuk, hanem azt is, hogy miért is adjuk az adott juttatást, mi a célja, mi az előnye. A kommunikáció során lehet kulcsfontosságú szerepe az alkusznak, véli Bászler Mária, a Duna-Dráva Cement HR igazgatója, hiszen elengedhetetlenül fontos, hogy hiteles és objektív helyről szerezzük be az információinkat. Emellett az alkusz független szakértőként a kommunikáció folyamatába is be tud kapcsolódni, tájékoztatókat tart, elérhető a munkatársak számára.
Új cafetéria elemek bevezetése során számtalan félelem megfogalmazódik mind munkáltatói, mind pedig munkavállalói oldalról. A dolgozók nem érzik úgy, hogy ténylegesen kaptak valamit, Virágné Botka Éva tapasztalatai szerint különösen igaz ez az alacsonyabb jövedelműeknél, a fizikai állománynál, ahol az azonnal felhasználható cafetéria elemek kedveltebbek. Véleménye szerint gyakori tendencia, hogy egy-egy új biztosítási elemet a bevezetés évében még kevesen választanak a cafetéria rendszerben, viszont ahogy elterjed a dolgozók között az informális csatornákon is, hogy milyen élethelyzetekben, milyen szolgáltatásokat kaptak a biztosításuk alapján, a következő évben szignifikánsan megnő a választások aránya.
Buda Andrea azt tapasztalta ügyfelei körében, hogy sokszor az a vélt félelem áll a bevezetés útjában, hogy a biztosítási elemek rendkívül sok adminisztrációval járnak. Alkuszi közreműködéssel, amikor is a legmegfelelőbb ajánlat megtalálása, a biztosítóval való kapcsolattartás, az esetleges kárügyintézés mind az alkusz feladata, ez az adminisztráció nem jelent többet más cafetéria elemek adminisztrációjánál: évente egyszeri nyilatkoztatás és díjfizetés, ami a munkáltató feladata.
Amikor a HR-es elköteleződik egy új juttatási elem mellett, fontos, hogy a vezetőséget is képes legyen maga mellé állítani. A vezetők meggyőzése során fontos, hogy a HR-es megfelelő kalkulációkkal, számokkal is alá tudja támasztani ezeknek az elemeknek az előnyeit - hangsúlyozta Dara Péter. Fontosnak tartja továbbá, hogy ne csak a vezetőség meggyőzésére fordítsunk időt, hanem figyeljünk azokra az informális vezetőkre is, akik nem formális hatalmuknál fogva, hanem a közösségben betöltött szerepük szerint hangadók. Buda Andrea véleménye szerint fontos, hogy a menedzsment számára sem pusztán kész megoldásokat próbáljunk eladni HR-esként, hanem először definiáljuk, mire van igényük, mik az elképzeléseik.
Virágné Botka Éva tapasztalatai szerint nagyvállalatok esetében szinte lehetetlen alkuszi segítség nélkül biztosítási elemeket beépíteni a juttatási rendszerbe. Az alkusz az, aki képes megfelelő szakértelemmel összehasonlítani a piacon lévő ajánlatokat, és egy nagyvállalat számára általában kiemelten fontos szempont, hogy munkatársainak a lehető legkedvezőbb juttatásokat tudja nyújtani. Véleménye szerint a megfelelően kiválasztott alkusz cégek jól meg tudják fogalmazni a biztosító felé a fogyasztói igényeket, egy nyelvet beszélnek a biztosítóval és napi kapcsolatban állnak egymással. Fontosnak tartja azt is, hogy olyan alkuszt érdemes választani, ahol van külön vállalati juttatásokra specializálódott szakember, mivel ez a terület sok tekintetben speciális biztosítási szaktudást igényel. Bászler Mária úgy véli, hogy a jó alkusz a célok és az elvárások teljesülése alapján ítélhető meg, vagyis, hogy mennyire találja el az alkusz a cég elképzeléseit. Szempont lehet még, hogy milyen szakmai összetételű ajánlatot kér be az alkusz és hány biztosítóval áll kapcsolatban.
Összességében új biztosítási elemek bevezetése kapcsán a szakemberek a pontos, hatékony kommunikáció fontosságát hangsúlyozták; az igényt lefedő megoldást; a jól megválasztott szakember gárdát (alkuszt), aki proaktívan elébe megy az eseményeknek; a vezetés meggyőzésére fordított időt és energiát, valamint azt, hogy mind rövid, mind közép és mind hosszú távú célokat vegyünk figyelembe az adott juttatási elem kiválasztásánál.
Forrás:ugyvezeto.hu
Nemzetközi elismerést kapott a MABISZ
Német és francia biztosítási szakemberek elismerését nyerte el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a Teljes Költség Mutató (TKM) és a Díjnavigátor kifejlesztéséért, valamint a szervezet átalakításáért - közölte a szövetség.
Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője, aki Budapesten az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción vett részt úgy vélte: a jövő egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki a biztosítók azzal, hogy egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet szerinte hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit - derül ki a közleményből.
Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője, aki Budapesten az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción vett részt úgy vélte: a jövő egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki a biztosítók azzal, hogy egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet szerinte hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit - derül ki a közleményből.,
Forrás: elemzeskozpont.hu
A tavalyival azonos nyereséget tervezett idénre is az Uniqa Biztosító
Annak ellenére, hogy a különadó miatt a magyar biztosítási piac 3,3 milliárd forint veszteséget regisztrált 2010-ben, az Uniqa Biztosító még 536 millió nyereséget ért el, és hasonló nyereséggel számol az idén is - mondta Othmar Michl vezérigazgató pénteken sajtótájékoztatón.
Az Uniqa díjbevétele 2010-ben közel 56 milliárd forint volt, ezzel a magyar piacon a hatodik helyen állt. A különadó nélküli adózás előtti eredmény 2,4 milliárd forint volt, ebből lett a különadó megfizetése után 536 millió forint. Az idei terv 2,3 milliárd forint adózás előtti eredmény, amelyből 1,66 milliárd lesz a különadó. Az életbiztosítások tavalyi díjbevétele 24 milliárd forintot tett ki, a piaci átlag feletti, 10 százalékos növekedés mellett.
A nem életbiztosítások 32 milliárdos díjbevétele viszont csak 2 százalékkal haladta meg a 2009. évit. Az idei első negyedévi 16,5 milliárdos díjbevétel 4,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, míg a magyar biztosítási piac díjbevétele 3,6 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A piacból 6,8 százalékkal részesedik az Uniqa. Kurtisz Krisztián, az Uniqa nem életbiztosításokért felelős vezetője elmondta, hogy a vagyonbiztosításból - így a lakásbiztosításból - kíván nagyobb bevételhez jutni a biztosító, illetve bővíti az egészségbiztosítási palettáját.
Például olyan járóbeteg biztosítást kínál, amely megkíméli az ügyfelet a diagnosztikai, illetve a rendelőintézeti sorbanállástól. Az Uniqa Group Austria tavaly 8,4 százalékkal, 6,2 milliárd euróra növelte a díjbevételét. A szokásos üzleti tevékenységből származó eredménye pedig több mint felével, 153 millió euróra emelkedett. A 21 európai országban jelen lévő csoport díjbevételének a 38,5 százalékát adják a külföldi leányvállalatok. A kárrendezést végző Dekra-Expert Kft.-ben nemrégiben 50 százalékra emelte tulajdoni hányadát a Dekra International - mondta Lányi László ügyvezető igazgató.
Az eredetileg az Uniqa által alapított cég több biztosítónak nyújt szolgáltatást, és a Dekra két lépésben azért lett ilyen arányú társtulajdonos, mivel önmagában nem tudta megvetni a lábát a magyar piacon. Az Uniqa részére azért előnyös a tulajdonostárs, mivel az eddig a szolgáltatásukat kerülő biztosítók a jövőben nem a konkurens Uniqatól, hanem egy európai cégtől vásárolhatnak, így bővülhet a piac. Másrészt a közös cég kelet felé terjeszkedik tovább Európában - mondta Othmar Michl. Tavaly a kárrendező cég árbevétele 1,4 milliárd forint volt, ebből az adózás előtti nyereség 180 millió forintot tett ki.
Forrás: profitline.hu
Jön a nyár: nagyobb forgalom, több baleset
AutoSOS – assistance szolgáltatás két csésze kávé áráért
A nyaralási szezon közeledtével egyre nagyobb a forgalom az utakon, ami a balesetek kockázatát is jelentősen megnöveli: a nyári hónapokban következik be közúti balesetek 60 százaléka. A melegben gyakoribbak az autóhibák is, ezek közül legtöbbször az elektronika hibásodik meg és a motorvezérléssel akadnak gondok. A Generali csoporthoz tartozó Europ Assistance Magyarország „AutoSOS” szolgáltatása azonnali segítséget nyújt, ha gépjárművünkkel bajba kerülünk, most külön csomaggal segítik a motorosokat és az idősebb járművet vezetőket.
A megnövekedett forgalom veszélyeit támasztják alá a KSH számai, melyek szerint a legtöbb baleset május és október között történik. 2010-ben ez a szám az éves baleseteknek mintegy 60%-át tette ki. Azonban nem csak a megnövekedett forgalom miatt kell fokozottan figyelni az utakon: a jó idő beköszöntével egyre több a motoros is, akik közül sokan kijöttek a gyakorlatból a tél folyamán, ezért fontos, hogy az autósok óvatosabban és türelmesebben vezessenek ezekben a hónapokban.
„A folyamatosan növekvő forgalomban nagyon fontos, hogy figyelmesen és a KRESZ-szabályokat betartva vezessünk. Azonban bármennyire is óvatos az ember, előfordulhat, hogy kisebb balesetet szenvedünk, vagy műszaki hiba miatt kerülünk bajba. Nemrég például egy négytagú család az autópályán robbant le, a horvátországi nyaralóhely felé tartva. Szerencsére ki tudtak húzódni a leállósávba, ahol az autó utasai a korlát mögött várták meg az Europ Assistance szakemberét, aki a helyszínen megjavította gépkocsit. Ez egy olyan helyzet, amikor gyors és szakszerű segítségre volt szükség, hiszen az autópálya leállósávjában hosszabb ideig tartózkodni kiemelten balesetveszélyes.” – mondta Kalmár László, az Europ Assistance vezérigazgatója.
A fenti példa is jól mutatja, hogy bármikor előfordulhat olyan helyzet, amikor jól jön a segítség az utakon. Egy 2010-es ADAC (Európa legnagyobb autóklubja) felmérés például azt igazolja, hogy az autósok több mint fele (53,7%) az elektromos rendszer meghibásodása miatt kerül bajba, valamint nagy számban (23,4%) hívnak segítséget olyan esetekben, amikor a motorvezérlés mondja fel a szolgálatot. Az Europ Assistance AutoSOS szolgáltatásával azonban mindig biztonságban érezhetik magukat nemcsak az autósok, de már a motorosok is.
„Igyekeztünk olyan konstrukciókat kidolgozni, hogy mindenki megtalálhassa a számára ideális megoldást. Fontosnak tartottuk, hogy a motorosok is biztosíthassák magukat, ezért megújítottuk Bázis csomagunkat, ami ezentúl számukra is elérhető. Továbbá gondoltunk az idősebb autók tulajdonosaira is. Új AutoSOS Prémium 10+ csomagunk a gépjármű 15 éves koráig nyújt fedezetet. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a biztonságot kedvező áron kínáljuk ügyfeleinknek, így a magyar piac legolcsóbb assistance szolgáltatójaként már akár havi két csésze kávé áráért is kínálunk biztosítást, és szükség esetén gondoskodunk a szállásról, a csereautóról és a hazautazásról is.” – tette hozzá Kalmár László.
Az Europ Assistance 2010-ben csaknem 15 ezer esetben sietett a bajbajutott autósok segítségére. A leggyakrabban csereautót vagy taxit biztosított, de számos esetben gondoskodott a szállás illetve a hazautazás megszervezéséről és költségéről is. A cég segélyhívó központjában jelenleg 70 koordinátor 10 nyelven fogadja a beérkező segélyhívásokat.
Forrás: Europ Assitance Magyarország Kft.
Korrekt ügyfél-tájékoztatást ajánl a biztosítási alkusz szövetség
A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) álláspontja szerint az alkuszok a díjak mellett az adott biztosító kárrendezési és adminisztrációs, illetve ügyfélszolgálati munkájáról is tájékoztassák ügyfeleiket, a tájékoztatás legyen korrekt, de ne kelljen több papír hozzá.
A szervezet közleménye szerint Püski András, a MABIASZ elnöke a szövetség XI. konferenciáján elmondta, a több papír csak további bizonytalanságot keltene.
A konferencián felszólalt Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes-államtitkára, aki kiemelte, hogy a kormányzat számára a kis- és közepes vállalkozások támogatása az egyik legfontosabb feladat és a magyar biztosítás problémáinak megoldása nem képzelhető el az alkusztársadalommal folytatott együttműködés nélkül.
A közlemény szerint tavaly gyakorlatilag stagnált a biztosítók díjbevétele, míg az előző két évben csökkent. Figyelembe véve az inflációt is, az elmúlt évtizedben sem látható növekedés a piacon.
A piac további problémájaként jelölték meg a konferencián résztvevők, hogy a 90-es évek elején bekövetkezett életbiztosítási boom idején megkötött szerződések rövidesen lejárnak, így további jelentős díjbevételek kerülhetnek ki az ágazatból. Ez ugyanakkor lehetőséget is teremt a piac számára, hiszen a felszabaduló forrásokat az ügyfelek újabb biztosításokba, például nyugdíjbiztosításokba fektethetik - áll a közleményben.
Az alkuszok kifejtették véleményüket a magánnyugdíjról is. A nemzetközi példák szerint az állami mellett további két pillér is kell, az aktív keresőként megszokott életszínvonalnak a nyugdíjas években való biztosítására. Ebből az egyik a nyugdíj-előtakarékossági biztosítás, a második pedig a Nyugat-Európában és a tengerentúlon tradicionálisnak számító vállalati nyugdíjkassza.
A közlemény idézi a biztosítási törvény módosításáról elhangzott véleményeket is, amelyek szerint meg kell szüntetni a független köntösbe bújtatott, de egy-egy biztosító társaság tulajdonában lévő alkusz cégeket. A függő és független ügynökök közötti határok pontosabb, racionálisabb megfogalmazását is várják a törvénytől az alkuszok.
Forrás:elemzeskozpont.hu

